IDÉZETEK 2.

 

 

FEJSZÁMOLÁS

 

  „e=2,71828…egy nevezetes szám. Richard Feynman, egy elméleti fizikus fejben kiszámította, hogy jó közelítéssel e0,7=2, e1,4=4, e2,3=10, e3,3=27.”(Természet Világa)

 

 

INFORMATIKA

 

   "A számítógép (computer) mindössze két értékből álló - igen és nem, 1 és 0 - álló, bináris egységekkel (bit) dolgozik." (Fráter Lóránd)

 

    "A számítógép nagyon gyorsan működik, de nincs fantáziája, nem kreatív." (Vittay Pál)

 

    "Az információ alapegysége a bit lett: 0 vagy 1, van áram vagy nincs. Hasonlóság a Bar-Kochba játékhoz, igen vagy nem, bólintás vagy fejcsóválás)." (Vittay Pál)

 

 

FIZIKA

 

  "A röntgencsövekben keletkező fékezési sugárzás (Bremsstrahlung) spektrumára vonatkozóan elsőként Kramers (1923) adott meg elméleti formulát, már kvantummechanikai megfontolásokkal. A Kramers-formula csaknem 50 éven át egyeduralkodó volt. A Kramers-elmélet nem veszi figyelembe a target (azaz az anód) önabszorpcióját, másfelől kiindulásként azt tételezi fel, hogy infinitezimálisan vékony target spektruma - zérus energia és a beeső elektronok energiája között - konstans. Hogy mégis tűrhető spektrumközelítést ad, az onnan ered, hogy a két elhanyagolt ellentétes hatás többé-kevésbé kompenzálja egymást." (Porubszky Tamás)

    "Hendrik Kramers (1894-1952) holland fizikus, kvantumelmélettel foglalkozott. 

 

 

  "A szivárvány a természet csodálatos tüneménye, amely számtalan festőt, költőt megihletett (például Arany János: A gyermek és a szivárvány), valamint számos fizikus tanulmányozta a jelenséget...Végső soron a szivárvány létrejötte annak tulajdonítható, hogy az elektromágneses tér (fény) egy közel gömb alakú vízcseppen szóródik." (Cserti József)

 

   "Az atommagban nem tartózkodhatnak elektronok." (Marx György)

 

   "Elektronokat nem lehet ciklotronban gyorsítani." (Faiz Kahn)

 

   "A relativitáselméletben a tömeg annál nagyobb lesz, minél nagyobb a sebesség és végtelenné válik, ha v=c. Ezért aztán egyre több és több erőfeszítést igényel, hogy egy részecskét c-hez közeli sebességre gyorsítsanak. Ez jól látható a Fermilab (Chicago) és más részecskegyorsítók költségvetésén." (D. Stauffer és H. Stanley)

 

   "Szabad kvarkot soha nem sikerült igazolni." (Hegyi Sándor)

 

  "A proton jellemző mérete, 10-15 m olyan piciny, hogy semmiképpen nem tudjuk hétköznapi méretekkel érzékeltetni. Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy a proton akkora a gombostûfejhez képest, mint a gombostûfej a Naphoz képest (amelyeknek nagyságát ugyancsak nem tudjuk megfelelõen felfogni, hiszen nincs közvetlen tapasztalatunk róla)." (Trócsányi Zoltán)

 

  "Az atomot, az anyag alapvető építőkövét sokat vizsgálták, és egyre bonyolultabb kép alakult ki róla. Mégis az atom viszonylag egyszerű naprendszer modellje - egy mag körül keringő elektronok - sok atomi jelenség kielégítő magyarázatára alkalmas és előnye, hogy könnyű elképzelni." (William Hendee)

 

  "Gondolatkísérlet: gyorsulással zuhanó liftben vagyunk! (még szerencse, hogy nem valóság!)" (J. Fialkov)

 

  "Az elektron az atomnál sokkal könnyebb és minden atom alkotórésze." (J. J. Thomson) 

 

    "Noha nevét csak a XIX. században kapta, a röntgensugárzás éppoly régóta létezik, mint maga a világegyetem." (Fráter L.) 

 

   "A határozatlansági reláció (Heisenberg 1927) a kvantummechanika talán legalapvetőbb eltérése a klasszikus mechanikától...Minél nehezebb a részecske, annál kisebb a határozatlansága. Aki Rolls-Royce-ával a tilosban parkol, nem hivatkozhat Werner Heisenbergre (1901-1976)." (D. Stauffer és H. Stanley)

 

   "A Pauli-elv eddig azt tartalmazza, hogy egy En elektronhéjon csak n2 elektron  helyezkedhet el. Eszerint a hélium elem nem létezhetne, és a második legbelső héjon (n=2) a valóságban meglevő nyolc elem (lítium, berillium, bór, szén, nitrogén, oxigén, fluor, neon) helyett csak négy lehetne. Oxigén, szén és nitrogén nélkül pedig az életet nehéz lenne elképzelni. A megoldás: az elemi részecskék "forognak"." (D. Stauffer és H. Stanley)

 

   „A relativitáselmélet egyik alapvető megállapítása: egyetlen test sem mozoghat gyorsabban, mint a fény.” (D. Stauffer és H. Stanley)

 

 

 

FIGYELEMFELKELTŐ FEJEZETCÍMEK

 

G. Gamow: Mr. Tompkins in Wonderland című könyv

1. A városi sebességkorlátozás

2. A professzor előadása a relativitáselméletről

3. Tompkins úr szabadságra megy

4. A professzor előadása a görbült térről, a gravitációról és az univerzumról  

5. A pulzáló világegyetem

6. Kozmikus opera

7. Kvantumbiliárd

8. Kvantumőserdő

9. Maxwell-démon

10. Az elektronok vidám nemzetsége

10.5. Az előző előadás egy része, amit Tompkins úr átaludt

12. Az atommagon belül

13. A fafaragó

14. Lyukak a semmiben

15. Tompkins úr megkóstolja a japán ételeket

 

(1. a fénysebességről, 2. a relativitáselméletről, 3. és 4. kozmológiáról 5. a világegyetem expanziója és összezsugorodása, 6. Lemaitre és az ősrobbanás elmélete, 7. és 8. kvantumjelenségek, 9. a valószínűség, az entrópia és a víz forrása, 10. az elektronhéjak és a Pauli-elv, 12. az atommag, protonok és neutronok, 13. a fafaragó George Gamow képzeletében atommagokat készít protonokból és neutronokból, 14. a pozitronok 15. a japán fizikus Yukawa és a π-mezonok, valamint az erős kölcsönhatás)

 

 

 

KÉMIA

 

   "A szerves vegyületek száma szinte végtelen." (Kajtár Márton)

 

    "A középkori alkimistáknak az arany előállítása nem sikerült, azonban sok vegyületet felfedeztek és értékes eszközöket találtak fel pl. desztillációs készüléket." (Henry Margenau és David Bergamini)

 

     "A természetben kilenvenkét elem fordul elő, a legnehezebb a 92-es rendszámú urán. Ezek az elemek építik fel az összes olyan anyagot, amellyel a természetben találkozunk. Az uránnál nehezebb elemeket kivétel nélkül emberek állították elő." (Hargittai Magdolna)

 

   "1994-ben Darleane csoportja igazolta, hogy a 106-os elemet valóban felfedezték Ghiorso és munkatársai, akik ezután a "seaborgium" nevet javasolták. Az IUPAC 1997-ig késlekedett a név elfogadásával, mert Seaborg még élt, de egyetlen olyan szabályt sem találtak, amely megtiltja, hogy élő emberről nevezzenek el elemeket." (Hargittai Magdolna)  

   

      "A periódusos rendszer valahol 120 és 130 között végetér." (Marx György)

 

 

 A TERMÉSZET 

 

   "Elaborate designs are often found in nature. Even very simple plants and animals, like the mushroom and the chiton (a kind of mollusk) show symmetry of an intricate order." (Henry Margeau and David Bergamini)

 

   

 

 

NÖVÉNYTAN

 

   "Sok tudós nem szereti a mezei virágot, nem is ismeri, számára a növénytan csak latin nevekből áll." (R. W. Emerson)

 

  "Rejtelmes-e a növényi élet?" (Frenyó Vilmos)

 

 

A FRAKTÁLOK

 

   "A fraktálok két csoportra oszthatók, véletlen (random) és szabályos (nem-random) fraktálokra...Szabályos fraktál a természetben nem fordul elő." (D. Stauffer és  H. Stanley)

 

       "A természetben előforduló fraktál alakzatok véletlen fraktálok." (D. Stauffer és H. Stanley)

 

   „Lenyűgöző, hogy a természet megl